Ela Variana, Tukang Bully no Tukang Hukum
Armindo Moniz Amaral[*]
Ita ketik letra EL iha kotak pencariaan (searching)
mídia-sosiál facebook área Timor-Leste, mosu Ela Variana (EV) sedang populer.
Memang, algoritma mesin searching
facebook hatene isu ne’ebé virál iha rai ida. Tanba ne’e, facebook prepara tuir selera kliente
nian iha arena pasar. Maibé, tanba saida mak EV tenki viral? Enkuantu,
kestaun ne’ebé EV hato’o, kompara ho isu estruturál seluk sei tama kategoria
standard?
Atu tulun ita analiza
ho di’ak, hakarak ka lakohi tenki lee testu ho kompletu. Hahú hosi EV krítika
atuasaun Polísia ba Jhon Malic, ba to’o fraze ne’ebé tuir grupu balu diskonfia ameasa Sr. Xanana. Foufoun, EV kestiona
atuasaun ne’ebé polísia halo ba Jhon Malic. Tuir EV, iha estadu direitu demokrátiku, ita presiza
apresia ba atuasaun ne’e, maibé padraun/standard ne’ebé hanesan tenki uza ba
ema hotu (lee: prinsípiu equality). Labele aplika lei ba de’it ema sira-ne’ebé
ki’ik no kbi’it laek. Enkuantu, ema-boot sira, ita husik livre (lee:
impunidade).
Fahe tutan EV nia postingan, ID facebook Julito
Magno lansa ameasa ne’ebé sériu; ”malkriado
ne kaer oho tia ms diak”. Reazen hasoru ameasa ne’e, EV konsidera ita uza
standard rua hodi atende sidadania sira iha estadu ida. Bele ka lae, ita uja
standard ne’ebé hanesan hodi trata (memperlakukan) Sr. Xanana ne’ebé
tuir EV diskonfia komete kazu balu? Preokupasaun EV iha koluna komentáriu Julito
Magno nian sai viral. Ema tesi kotu testu sanak (komentariu ne’e) hosi testu
inan ne’ebé loloos tenki konsidera ida de’it.
Se atu hatuur lia-loos ba nia fatin, hodi defende justisa, ba kazu ne’e,
ita presiza haree komentáriu EV iha koluna komentáriu ho aprosimasaun "istória
redasaun" ne’ebé tuir Ignas Kleden atu reforsa de’it katak testu hotu
ne’ebé ita prodús iha kontestu kultura sempre iha istória moris (riwayat
hidup) hanesan istória penyusunan, kodifikasaun, mudansa, ka revizaun
redasaun(Ignas Kleden: 2021). Tuir Ignas, hatene istória redasaun hanesan kritéria
importante hodi bele komprende sentidu loloos hosi testu ida-ne’ebé iha
relasaun absoluta ho kontestu kriasaun testu.
Ba kazu EV, tanba sá la aprosima ho saida mak Ignas temi iha leten?
Tanba sá tesi kotu komentáriu EV hosi testu-inan/substánsia (teks pokok)? Tanba
sá la konsidera pontu interogasaun iha fraze EV ne’ebé loloos determina sentidu
testu? Tuir ha’u, tanba, sujeitu
ne’ebé EV kestiona mak Sr. Xanana. Entaun, EV
nia kestaun hetan atensaun maka’as, barak liu ho aprosimasaun emosionál ne’ebé remata ho istori malu
huun no rohan bele laiha, nakonu ho bullying. Memang, iha fatin-fatin,
aprosimasaun emosionál halo ema tendensia sai tukang bully no ikus mai
la haree ona ba loos no sala maibé ba liu like and dislike. Sira
bele haluha tiha testu orijinál, troka fali ho istória seluk ne’ebe hamosu
distrasaun sosiál (ó-labarik, ó foin moris, ó halo ona saida ba rai ida-ne’e
no seluk tan), muda ema nia hanoin hosi kazu ida ba kazu seluk ne’ebé loloos
laiha ko-relasaun uito’an mós.
Estrañu (aneh) liu, grupu ne’ebé em nome
justisa hodi fó presaun ba makaer lei “tenki prosesa EV,” barak liu mak tolok
no trata EV liu fali EV kestiona Sr. Xanana dala sanulu. Sira nia kór fraze
tolok-trata EV, Ita lee de’it mós ta’uk, eseptu ema sira-ne’ebé toman ona.
Kestaun mak ne’e, polísia nu’udar makaer lei, ne’ebé loloos tenki trata ema
hotu hanesan tuir lei ho standard ida de’it (konstituisaun, lei), tanba sá la
prosesa mós ema sira-ne’ebé tolok no ameasa Ela Variana ka Jhon Malic; Rua, ema
sira-ne’ebé eziji justisa ba Sr. Xanana, maibé tanba sá la uza standard ne’ebé
hanesan hodi eziji polísia atu investiga akun facebook sira-ne’ebé tolok-trata
no ameasa EV no Jhon Malic? Kok, luta ba justisa maibé terkesan haree ba
estatutu sosiál? Nah, persis iha ne’e tukang Buly diferente ho EV.
EV hakarak ko’alia lialoos ba sé de’it inklui ba sira-ne’ebé
ukun. Ba EV, asaun ne’ebé loos mak asaun ne’ebé tuir nia konsiénsia (aten-brani
no onestidade la’ós sekedar pembawaan psikolojia, maibé rezultadu hosi
konkluzaun filozófika), tanba ne’e, nia la hela ho buat ida kemunafikan.
Nia hakarak defende ema kbi’it
laek hosi ema maksoin sira. Nia lokohi hakru’uk ba sentimentu tauk no hakarak
simu konsekuénsia tomak hosi saida mak nia halo. Nia lokohi nonok ba injustisa
ne’ebé iha matan-laran, tanba ho nonok hanesan hola parte ba krimi (the crime of silence). Opsaun
EV ne’e ita bele kategoria hanesan brani; katak ho konxiénsia tomak prontu simu
konsekuénsia hosi saida mak nia halo. Nia kaer-metin prinsípiu
no valór ne’ebé nia fiar.
Tukang Hukum
Maibé, oinsá bele esplika sientífikamente ba makaer
lei sira-ne’ebe seolah-olah aplika lei ho standard rua; prosesa ema
ki’ik no kbi’it laek maibé diskonfia proteje mahukun sira? Iha
mundu law in the book no law
in the action, estrutura legál bele fahe ba parte rua. Ida, pratikante legál ne’ebé ho karatér arkitetura no
ida seluk mak ho karatér karpinteiru (tukang hukum). Arkitetura direitu
(arsitek hukum) mak ema ne’ebé hatene konseitu, komprente teoria direitu
no hamahan-an ho filozofia-direitu. Tanba ne’e, lee artigu lei ida sempre ho
perspetiva oioin. La fasil atu aplika lei ida. Nia sempre hatuur iha aspetu lójiika-sosial,
lójika-legál no lójika-filozófika ne’ebé Gustav Radbruch dehan.
Enkuantu (sedangkan), tukang hukum
(karpinteiru direitu) hala’o de’it saida mak hakerek ona. Ba sira, saida mak
hakerek ona, loos absolutu. La presiza interpreta, simu hanesan dogma. Radikál
liután, ita bele dehan, tukang hukum hanesan robot hukum (lee:
Legalizmu). Maibé, oinsá kazu EV? Arsitek hukum ka tukang hukum? Ba
asuntu ne’e ita bele haree hosi karatér ne’ebé sira prátika iha terenu. Se nia
represivu kategoria Tukang Hukum, no progresivu ita bele dehan arsitek hukum.
Hanesan ita hatene, direitu represivu ne’e populár liu iha literatura sira. Nonet
ho Selznick iha nia livru Law and Society in Transition ko’alia kle’an
kona-ba sá mak direitu represivu ne’e. Iha Indonézia, direitu represivu familiár
tebes, matéria ne’e ema ko’alia iha fakuldade direitu hotu-hotu.
Iha nia livru ne’e, Nonet ho Selznick fahe tipu direitu ba parte tolu: direitu represivu, otonom no responsivu. Direitu represivu horik iha
rezime represivu, autoritáriu, rezime ne’ebé hatuur nia asaun/tindakan tomak atu bali/kuidadu podér, tertib sosial/ordenamentu sosiál, no hala’o lei ho violénsia, obrigatóriu, intimidasaun. Habadak, direitu
represivu atu hametin de’it justisa ba klase balu nian liu-liu klase ne’ebé
kaer ukun/status quo.
Kontráriu hosi ida-ne’e, direitu otonom moris hanesan reasaun
atu hapara direitu represivu. Direitu represivu sadere ba podér, maibe direitu otonom sadere ba
rule of law. Reasaun hosi direitu represivu no otonom mak mosu direitu responsivu ne’ebé ita bele konsidera mós
hanesan direitu progresivu; pro povu, pro justisa.
Hosi karatér direitu represivu sira-ne’ebé hatuur iha leten akontese
momós ba kazu barak iha
Timor-Leste. Habadak, Karatér direitu represivu mak
hanesan temi iha leten, ita bele formula fila fali ho lian seluk “bekerjanya
hukum represif tajamnya ke bawah dan tumpulnya ke atas” Ka ema hanaran; lei
represivu ne’e hanesan jaring laba-laba, nia kaer metin animál-ki’ik
sira maibé sei doko bosok de’it animál-boot hafoin husik fila-fali.
Nah, iha parte balu, direitu represivu mós mantein ho impunidade. Ba
rezime ka autór ne’ebé pro rezime, se halo krimi ruma hasoru ema baibain,
rezime ka pro rezime hetan protesaun hosi direitu represivu. Hosi impunidade hametin abut abuzu podér, violasaun direitus umanus no krimi seluk tan hosi ema sira-ne’ebé hala’o lei. Iha kazu lubuk ida mak suspeitu (rezime ka pro rezime) hetan impunidade, povu tanis. Balu konsege prosesu maibé nia prosesu la transparante ka
nakukun. Iha duni ida ka rua mak prosesu to’o hotu maibé tanba fatór polítika,
la’ós kaer metin prinsípiu konstitusionál.
Loloos ne’e, iha konstituisaun RDTL ita adapta prinsípiu lubuk ida-ne’ebé
la iha fatin ba impunidade mak hanesan hakerek iha artigu-16 “ sidadaun
hotu-hotu hanesan iha lei nia oin, no mós iha direitu no obrigasaun hanesan”.
Maibé tanba sá mak sei akontese impunidade? Impunidade akontese tanba estadu falla (gagal)
atu defende konstituisaun, defende prinsípiu fundamentál lubuk ne’ebe hakerek ona iha konstituisaun. Asaun hirak ne’e la’ós de’it asaun
baibain maibé penghinaan sériu ba konstituisaun.
Parte kompetente (PDHJ, forum direitus umanus nst) tenki serbisu maka’as no lais, uza kompeténsia ne’ebé iha hodi husu responsabilidade ba asaun brutalizmu ne’ebé kontra lei no viola direitus
umanus povu aileba dalan-ninin. Tanba ne’e akontese fila-fila, PDHJ tenki toma atensaun imediata, prevene violasaun direitus
umanus liuhosi sistema ne’ebé di’ak liu.
Iha sorin seluk, kaer metin prinsípiiu equality before the law, ema
sira-ne’ebé viola lei, uza podér hodi prátika direitu represivu tenki prosesa
tuir dalan legál ne’ebe justu no transparante (penal ka multa no dalan seluk
ne’ebe justu liu) hodi lori fila justisa ba ema hotu. Dala ida tan, konstituisaun la fó dalan ba direitu represivu.
Substansialmente, konstituisaun halulik (memuliakan) direitu responsivu (bele mós dehan progresivu). Iha artigu-26 Konstituisaun dehan “labele nega justisa ba ema ida, tanba de’it nia laiha kbi’it osan nian”. Ida-ne’e, nia presaun (menekankan) ba povu, ema no justisa (direitu responsivu)
halakon klase hanesan direitu represivu hatuur. Iha kontestu ida-ne’e, postuladu direitu pro povu, pro justisa. Direitu
ne’e ezisti atu proteje ema kbi’it laek hosi abusu podér makaer-ukun sira.
Tanba, direitu konsiente (hukum menyadari) ho prinsípiu in maxima
potensia minima licentia (dimana ada kekuasaan, di situ selalu ada
keinginan untuk melakukan kejahatan).
